Csatlakozz a gazdák jogaiért küzdő mozgalomhoz, és kérd, hogy az EU és annak tagállamai vegyenek részt aktívan és jóhiszeműen „A gazdák és más, vidéken dolgozó emberek jogairól szóló ENSZ nyilatkozat” kidolgozásában.

Volt egyszer egy ember, aki felszállt a vonatra, mert utazni muszáj, és már nagyon várta, hogy megkérdezzék végre, hogy mi a véleménye az utazásról, mert régóta látta, hogy kompletten a másik irányba megy a vonat, mint ahová mennie kell, és el is terjedt, hogy meg fogják kérdezni az utasokat, hiszen illik. Szóval régóta várta a lehetőséget, s amikor végre kezébe kapta a kérdőívet, látja, hogy az útirányról nincs is benne kérdés, sőt még a következő útelágazások kapcsán is csak előre megadott lehetőségek közül lehet választani, hiszen a pálya kötött és a menetrend ki van adva – legalábbis így tudja mindenki.

Általában nagyon jónak tartjuk, hogy folyik ilyen tervezés, vagyis hogy felmerült, hogy vannak jelentős vízgazdálkodási kérdések, amikről szakmai vitákat kell folytatni, és hogy a szűkebb vízügyi szakmán kívüli érintetteket is be kell vonni a tervezésbe.

 
 

A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) terjedelmes és tartalmas anyag, mennyiségileg és minőségileg is komoly munka – s ugyanígy a véleményezése is, amelyhez a kapott erőforrások szabtak olyasmi peremfeltételeket számunkra, mint az Ország további életének az éghajlatváltozás.

 
 

A Rádió Orient vendégei voltak Szabadkai Andrea, a Kisléptékű Termékelőállítók Országos Érdekképviseleti Szövetség elnöke és Kujáni Katalin, nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökségi tag. A műsort vezette: Már Anna. A beszélgetés meghallgatható vagy letölthető.

 
 

2013. október 20-án, Debrecenben megalakult a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Szövetsége. A szervezet célja a kisléptékű gazdasági kezdeményezések működésének jogi és gazdasági feltételeit javítani, amivel a helyi gazdaság erősíthető.

 
 

Szabadkai Andrea az Echo TV Híradójában beszélt a kedvező EU bizottsági állásfoglalásról, melyet a Kislépték érdekképviselet kapott. A riport megtekinthető itt, a 14. perctől.

 
 

A Kislépték érdekképviselet nevében levelet fogalmaztunk meg az Európai Bizottság számára, melyben arra kértünk választ, hogy a piacon, gazdaboltban, háztól történő értékesítés során maradhat-e a gyógyhatású vagy népi hagyományos gyógyászati kézműves termék megnevezés és forgalomba hozatal? Szükséges-e ezen termékeket laborvizsgálatokkal igazolt, aránytalan költséget jelentő hatóanyag vizsgálatoknak alávetni?

 
 

Mi, e nyílt levelet aláíró szervezetek és személyek elfogadhatatlannak tartjuk a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntését, melynek alapján a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ez év november 1-jétől egyetlen hektár állami föld bérletére sem lesz jogosult az eddig általa művelt területből. Ez egyenlő az európai hírű biogazdaság és népfőiskola halálos ítéletével.

 
 

Egy nappal a zárószavazás előtt vált ismertté a Kormány álláspontját tükröző zárószavazás előtti módosító javaslat a földforgalmi törvénytervezethez. A földügyekben aktív hét civil szervezet szerint a törvény továbbra is lehetővé teszi a külföldiek földszerzését, és a nagybirtokrendszer fennmaradásának, további terjeszkedésének kedvez, ezért a javaslat elvetésére kérik a képviselőket.

 
 

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület véleménye a Vidékfejlesztési Minisztérium által készített Nemzeti Vízstratégiáról itt letölthető.

 
 

Kétszázkilenc civil- és gazdaszervezet levelet intézett a parlamenti képviselőkhöz, hogy a földforgalmi törvényt csak jelentős módosításokkal fogadják el. A szervezetek szerint a jelenlegi törvénytervezet nem alkalmas arra, hogy az ország földvagyonát megvédje a külföldi tőkétől, biztosítsa a helyi közösségek hosszú távú életlehetőségét, megfékezze a tőkés nagyüzemek terjeszkedését és megteremtse a föld termőképességét megóvó fenntartható gazdálkodás alapjait.

 
 

Civil szervezetek sürgetik a kormányt, hogy a földjogi szabályozást úgy alakítsa át, hogy az hatékonyan akadályozza meg a magyar termőterületek külföldi kézbe való jutását, illetve járuljon hozzá nagybirtokrendszer lebontásához.

 
 

Természet- és környezetvédelmi, illetve agrár-, vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek a földforgalmi és üzemszabályozási törvény kapcsán fogalmaznak meg részletes javaslatokat a Kormány, illetve az Országgyűlés felé. Az állásfoglalást készítő szervezetek szerint a földforgalmi törvény mélyreható átalakítására van szükség ahhoz, hogy ne a magyar vidék érdekeivel ellentétes hatásokat váltson ki.

 
 

141 civil szervezet és gazdatanács közösen értékelte a földforgalmi törvénytervezethez érkezett módosító indítványokat. A törvényjavaslatot korábban élesen bíráló szervezetek elsősorban Ángyán József és Bencsik János indítványait támogatják, amelyek elfogadásával a földtörvény a fenntarthatóságot és a vidék felemelkedésének ügyét szolgálná.

 

Kistermelők, helyi termékek, piacok témában a friss JOGSEGÉLY cikkeinket a www.elotisza.hu honlapunkon találják.

A SZÖVET több éve nyújt jogsegélyt kistermelőknek, piacszervezőknek. Civil szervezetek által kért és adott útmutatókat is ismertetjük, továbbítjuk a közös érdekképviseleti munka során.

Drága és bonyolult eljárás elé néznek a gyógynövénytartalmú termékek gyártói, ha gyógyszerré szeretnék minősíttetni jól bevált, természetes alapanyagú medicináikat.

 

 Az észrevételek beküldésének határideje: 2011. március 16. Észrevételeiket közvetlenül a jogifo@vm.gov.hu címre küldhetik magyar termék hivatkozással. A tervezet letölthető itt.

 

A kistermelői rendelet és számos jogszabály használja ezen fogalmakat, de csak kevesen tudják mit is jelentenek. Segítségül összegyűjtöttük ezen fogalmak gyakorlati megközelítésű értelmezését.

 

A Dél-Alföldi Regionális Agrárkamarai Hírelvélben sok segítséget kaphatnak a 2010-es évi adóbevalláshoz. Szerkeszti a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Megyei Agrárkamara.
 

 

Engedélyeztetési folyamatokat végigjárva érdekes tapasztalatokat gyűlytöttünk esettanulmányunk főszereplője segítségével. Falusi Vendégasztal szolgáltató (kistermelői rendelet módosítása után)

 

Agrár Környezet Gazdálkodás (AKG). A sokféleséggel büszkélkedhető hagyományos gazdálkodás talán a leg környezet és emberbarátabb, mégsem ezt ösztönzik, SŐT...

A Ma Reggel 2010. 01.22-i adásában: Szabadkai Andrea-Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, elnökségi tag és Szakály Attila - étteremvezető. Téma: A Mi Menzánk program, helyi termékek a közétkeztetésben. A felvétel itt megtekinthető (16. perctől kezdődik)

 

A fogalmak magyarázata, jogi szabályozásai, a http://www.m70.hu/hu/cikk/vagohid/  oldalon.

A következő nagy civil összefogás, a termelői piacok, vásárok engedélyeztetésének és működtetésének megkönnyítése lesz, ehhez a Vidékfejlesztési Minisztérium is partner lenne, de a jelenlegi szabályozás a NGM és NEFM hatáskorébe tartozik. Itt egy megyei jogú város hamvába halt kísérlete:

 

Elkészült a "Zömében a saját gazdaság elsődleges termelésén alapuló értékesítés céljából kisléptékű magánházi élelmiszer előállítás és értékesítés, Jó Higiénia Gyakorlat útmutató" tervezete.

 

Tárgyalást folytattak a kistermelők érdekképviseletét felvállaló társadalmi szervezetek képviselői a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárával, Dr. Ángyán Józseffel. A civilek szerint még rengeteg a probléma a kistermelői élelmiszer-előállítás és -forgalmazás szabályozásában. A tárca a jogszabályi környezet felülvizsgálata során a szervezetek javaslatait is figyelembe veszi.

 

Az agrártárca az unió által megengedett legnagyobb mértékben könnyítette a hazai vágóhidakat érintő szabályozást, mellyel leginkább a kistérségi ellátást, vagy magáncélra történő marha, sertés, juhvágást segíti elő. Bővebben a VM oldalán.

Hatályba lépett júliusban az új kistermelői rendelet. Ennek kapcsán kértünk Hatósági állásfoglalást, melyet a Vidékfejlesztési Minisztrérium, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak küldött tovább. MEGKAPTUK a válaszokat.

 

Miért kell egy mobil kemencével rendezvényekre járó pékmesternek otthon kiépíteni kisüzemet?

Nem találok szavakat...

Az új jövedéki törvényt átolvasva sem láttam tisztán a falusi vendégasztal helyzetét, ezért kértem az állásfoglalást. Még van mit tenni. Először is el kell érni, hogy NE KELLJEN ÜZLET hozzá!

 

Ha egyetért csatlakozzon Ön is! Léterhoztunk a Facebook-on egy csoportot ahol bárki csatlakozhat a véleményhez. Egyénileg:  Csatlakozzon Ön is ide kattintva.

Szervezetek csatlakozását az info@elotisza.hu emailcímen (Szervezet neve, email, képviselője).

Szeptember 27-től lehet magánfőzést végezni, illetve ekkortól adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat feltéve, hogy az a magánfőző háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál.

Ősi építési technológiák, anyagok alkalmazását lehetetleníti el a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, ilyen techonlógiák a vályog, terméskő, illetve egyéb, a természetben fellelhető, az organikus építészet kelléktárát is meghatározó anyagok.  A jogszabály módosítására írt levelet a GAIA Alapítvány a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosához, melyhez a csatlakozókat várják a gaia@gaiaalapitvany.hu email címen.

 

A VPOP-tól hatósági állásfoglalást kértünk az új, Pálinkára vonatkozó, szeptember 27-től hatályos szabályokról, a FALUSI VENDÉGASZTAL ÉS KISTERMELŐI értékesítés témában. Megkaptuk a választ.

 

A 65/2010. (V. 12.) FVM és a  4/2010. (VII. 5.) VM rendelete által módosított kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet. Letölthető dokumentum.

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium Útmutatót készített a kistermelői értékesítés elősegítése céljából. Az útmutató még nem ad választ a hatósági állásfoglalás kérésünkben feltett kérdésekre, de már nagy segítség a kistermelőknek.

 

Kevesebb közterhet kell fizetni a mezőgazdasági idénymunka után, egyszerűsödik az adminisztráció és emelkedik a foglalkoztathatóság maximális időtartama.
 

 

Adó és illetékmentesen, apáról fiúra szállhat  a családon belüli gazdaság. Illetéktörvény módosításával, az új jogszabály  segíti az egymást követő nemzedékek kapcsolatának erősödését, a családon belüli gazdálkodás folytonosságát, stabilitását.

2010. július 13-án az Európai Unió illetékes Bizottsága egy olyan irányelv módosítási javaslatot terjesztett a tagállamok elé, amely az eddig közösségi szinten lévő GMO köztermesztés engedélyezését tagállami döntéskörbe helyezi. Ez a gyakorlatban azt jelenteni, hogy minden ország maga dönthet majd arról, hogy egy közösségi szinten elfogadott GMO fajtát enged-e saját területén termeszteni vagy sem.

 

Erőteljes agrárszabályozásbeli változásokat igényel a Fidesz országgyűlési frakciójának vidékfejlesztési munkacsoportja Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől. A 21 fő- és több alpontban összefoglalt listát teljes terjedelmében közöljük.

2010. július 5-én lépett hatályba a 4/2010. (VII. 5.) VM jelű rendelet, mely újra módosította a kistermelői élelmiszerelőállításra és kereskedelemre vonatkozó előírásokat. A jogszabály olyan civil javaslatokat is tartalmaz, melyek a korábbi rendeletmódosításba nem kerülhettek bele. A változás újabb lehetőségeket is nyit a kistermelők számára.

 

A kistermelők szabályozási környezetét hasonlítjuk össze (adó, értékesítési lehetőség, számlaadás) nemzetközi civil és szakmai kapcsolataink segítségével. A táblázat folyamatában bővítjük, pontosítjuk, ehhez segítséget szívesen fogadunk. Az összehasonlítás angol és német nyelven is olvasható. A munkát az NCA-DP-09-A-0142 pályázat támogatta.

Az európai unió Közös Agrárpolitikája átfogó reform előtt áll. Alulírott civil szervezetek ezúton fejezzük ki közös álláspontunkat, egy olyan új KAP érdekében, mely a fenntartható, helyi, kisléptékű élelmiszerrendszereket támogatja.

 

2009 ősze óta a termelőknek nem kell az alkalmi rendezvényekhez hatósági engedélyt kérni, és kitelepülési díjat fizetni.

 

2010. április 30-án tették közzé a közlönyben is az új 52/2010 (IV.30) FVM jelű módosult kistermelői rendeletet.

A főbb tartalmi változásokat összegyűjtöttük:

Könnyíti a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit a május 15-én hatályba lépő kistermelői rendelet, amely rendkívül fontos tartalmi és mennyiségi változásokat is tartalmaz. Ezeknek köszönhetően fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség.

Sikeres volt a civilek példátlan mértékű összefogása
Számos civil javaslatot tartalmaz a kistermelői rendelet hamarosan kihirdetésre kerülő módosításának utolsó verziója. 53 civilszervezet egy éven át dolgozott azért, hogy az új rendeletbe olyan elemek bekerüljenek, amelyek könnyítik a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit, mert ezek segítségével fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség. Ám a siker nem felhőtlen: egyes intézkedések újabb problémákat vetnek fel. Erről tartottak ma sajtótájékoztatót a civilek budapesti szakmai fórumuk szünetében. 

Több tekintetben módosul idén az őstermelők adózása. Az egyik fontos változás a kistermelőkre vonatkozó bevételi értékhatár emelkedése hétről 8 millió forintra. Ez azt is jelenti, hogy az őstermelők átalányadójára vonatkozó értékhatár is 8 millió forintra emelkedik.

 

Közigazgatási egyeztetésen is túl van már a kistermelői
élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló FVM rendelet tervezete. Az NCA-DP-09-A-0142 támogatta a ”A kisléptékű élelmiszer előállítás, értékesítés érdekvédelmi szövetsége” című programot. A tervezetet véleményezhette a  2010. március 22-ig többek között a FATOSZ és a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, Védegylet, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, a Győr- Moson- Sopron Megyei Agrárkamara partnereink és a Jövő Nemzedéke OBH is. A döntéshozók megerősítették, hogy pár napon belül elfogadásra kerül a rendelet.

2010 OT egyik szekciója a SZÖVET, és a  Kincsünk a Piac és az Ökotárs Alapítvány levezetésével a "Kiléptékű (családi) élelmiszerelőállítók, értékesítők és a fogyasztók érdekképviselete" szekció volt. A szekción jelenlévők által megalkotott állásfoglalást a Zöld szervezetek Országos Tanácsa egyhangúlag megszavazta.

Állásfoglalás - Kisléptékű (családi) élelmiszerelőállítók, értékesítők és a fogyasztók érdekképviselete szekció; 2010. március 27. - Hortobágy

Piacon, vásáron 2009 óta állati eredetű terméket, és növény eredetű feldolgozott terméket csak kistermelői nyilvántartásba vett termelő értékesíthet.
 

paragrafus

A Kistermelői rendeletmódosításhoz csatlakozó civil szervezetek megküldték az Egészségügyi Minisztérium részére a módosító javaslatban megfogalmazott termelői vásár szabályozására vonatkozó előterjesztést. A javaslat ezen része ugyan is az előzetes egyeztetéseket figyelembe véve, nem a kistermelői rendeletbe fognak bekerülni, hanem a módosításokat a 35/1995 piac és vásártartásról szóló kormányrendeletben és a 59/1999 EÜM rendeletben kell elérni.

Az elmúlt időszakban az MGSzH körlevelet juttatott el a települési önkormányzatoknak az alkalmi árusítás engedélyezésének élelmiszer-higiéniai és biztonsági feltételeiről. E szerint üzleten kívüli kereskedés útján élelmiszer nem forgalmazható, pl. falunapokon csak engedéllyel rendelkező, kitelepült éttermek főzhetnének.

Megkérdeztük a Minisztériumtól, hogy így van-e? Nem így van.

A vidéki gazdaság élénkítését tenné lehetővé az a jogszabályi változtatás, amit civil szervezetek kezdeményeztek. A kistermelői élelmiszerfeldolgozást és forgalmazást segítené a javasolt rendeletmódosítás, melyet most a tervezet kidolgozói megküldtek a három illetékes miniszternek.